Teljes cikk: [pdf] DOI: https://doi.org/10.22503/inftars.XVII.2017.1.2 Nyelv: hu Szerző(k):  Pásztor Emese
Cím: Magánélet és bizonytalanság Alcím: A jogi kontrollmechanizmusok szerepe a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés alapjogi kockázatainak mérséklésében Absztrakt: A terrorizmus Európa mind több országában olyan fenyegetés, amely a lakosságtól már a mindennapokban is kényszerű alkalmazkodást követel. A demokratikus intézmények védelme érdekében az államok különleges megfigyelési eszközöket vethetnek be, melyeknek a technikai lehetőségek egyre kevésbé szabnak korlátokat. A veszély forrása bárhol lehet, ezért kézenfekvő az állami logika, mely az ártatlanság vélelmét és a konkrét bűncselekményekhez kapcsolódó gyanút félretéve inkább minden polgárra kockázati tényezőként tekint, utat nyitva ezzel a tömeges megfigyelésnek. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés működését miként lehet hatékony külső jogi kontroll alá rendelni. A strasbourgi bíróság esetjoga által kirajzolt minimum a bírói hatalmi ág végső jogorvoslati szerepének biztosítása felé mutat. A tanulmány célja annak elemzése, hogy intézményi, hatásköri, illetve eljárási szempontból hogyan rajzolható fel az a rendszer, mely amellett, hogy megfelel a strasbourgi mércének és a magyar alkotmányos hagyománynak, valóban alkalmas is a titkos megfigyelések hatékony külső jogi kontrolljának megvalósítására.

Cím: „Privacy and insecurity” Alcím: The role of legal control mechanisms in reducing the risks to fundamental rights posed by national security-related secret intel Absztrakt: More and more countries in Europe are being faced with the threat of terrorism, which is forcing people to make adjustments in their everyday lives. To protect democratic institutions, states are permitted to use extraordinary measures for surveillance, barely bound by technical restrictions. The source of danger might be anywhere, so it seems a logical approach by the state to put aside the presumption of innocence and reasonable suspicion related to concrete crimes, and consider every citizen as a potential risk-factor, paving the way to mass surveillance. The aim of the study is to find out how national security-related secret intelligence gathering could be subjected to effective external legal control. The case law of the European Court of Human Rights emphasizes the importance of the final judicialcontrol, but the details are still unclear. The study examines the ideal system of external legal control considering the institutional and procedural aspects, as well as the question of powers, a system which fully complies with the test used by the European Court of Human Rights and the constitutional traditions of Hungary, while being able to provide effective external legal control for secret surveillance.
A folyóirat kiadását a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara támogatja.