en
hu
InfTars - Információs Társadalom
Full Article: [pdf] DOI: http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XVI.2016.2.1 Language: hu Author(s):  Särav Sandra  / Kerikmäe Tanel  / Kasper Ágnes
Title: Az e-polgárság, mint a virtuális migráció eszköze Észtországban Abstract: 2015-ben nemzetközi figyelmet keltett Észtország legújabb „találmánya” – az e-polgárság. Az Európai Unió eme kicsiny, de digitalizáltság szempontjából igen fejlett tagállama számára külön kihívást jelentett, hogy elmagyarázza a világ számára ez mit is takar, bár még nem reklámozták az e-polgárságot. Magyarország sem késlekedett érdeklődést mutatni az ötlet iránt, többek között azért sem, mert éppen a magyar e-kártya koncepciója volt kidolgozás alatt. Számos cikk jelent meg a sajtóban, amelyek beszámoltak az észt fejleményekről, bár gyakran a pontatlan fogalmazás miatt a valóditól eltérő képet festettek az e-polgárság mibenlétéről. Alapvetően az észt digitális személyazonosság vagy e-polgárság az észt állampolgársággal (vagy tartózkodási joggal/engedéllyel) nem rendelkező személyek számára számos olyan jogot biztosít, amely többsége világszinten is ismeretlen, és lehetővé teszi az ország digitális szolgáltatásainak használatát a világ bármely pontjáról. Mindezek mellett az még kevésbé ismert, hogy milyen keretszabály-rendszer biztosítja az „ország-mint-szolgáltatás” működését és hol vannak az e-polgárság problematikus, kiegyen- súlyozatlan vetületei. Jelen tanulmány célja az, hogy pontosítsa a magyar nyelven elérhető információkat és rámutasson arra, hogy az e-polgárság, bár technikai szempontból biztonságos, koncepciója még nem teljesen kiforrott és a közeljövőben számos buktatóval kell majd az észteknek szembesülniük. A szerzők reményei szerint eme tanulmánnyal hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar szakértők pontosabb képet kapjanak az észt gyakorlatról, beleértve a sikereket és nehézségeket is.

Title: The means of virtual migration – e-residency in e-Estonia Abstract: In 2015 the latest “invention” to come out of Estonia made it into the headlines. It was quite a challenge for this small, yet digitally advanced EU Member State, to explain to the world what e-residency really stands for, although they are not yet campaigning for it. There was no delay in Hungary expressing interest in the idea since the new concept of the Hungarian e-card was just under development at the time. Numerous media reports outlined the Estonian developments, however, the imprecise wording often gave the wrong impression about e-residency. In essence Estonian digital identity or e-residency bestows the right upon non-citizens (or non-residents) to use the country’s numerous digital services from anywhere in the world. In addition the regulatory framework that ensures the functioning of this “country-as-a-service”, the problematic spots and unbalanced aspects of e-residency are even less well known. The aim of this study is to clarify the available information in Hungarian and point out that e-residency, although technically secure, is an incomplete concept and the Estonians will encounter certain pitfalls. The authors hope that this study will provide Hungarian experts with a more precise picture about the Estonian practice, including the successes and difficulties involved.
The publication of the Journal is supported by Budapest University of Technology and Economics.