Title: A glokalizáció kiáltványának kritikai olvasata
Abstract: „A glokalizáció kiáltványa” címmel 2004 szeptemberében megjelent írás lényegében politikai röpirat, amely a 2001-ben alapított Glokális Fórum tevékenységét és céljait igyekszik propagálni. A Fórum aktivistái új hatalmi egyensúlyt kívánnak teremteni a világban, a döntéseket a szupranacionális intézmények pénzügyi és infrastrukturális támogatását felhasználva helyi szintre, a városokhoz delegálva. Ebben a „glokalizációs” folyamatban elsősorban a fiatal városlakókra számítanak. A későkapitalista korszakban az emberek azonosságtudata a helyi közösségekhez és kultúrához kötődik. Az új típusú cselekvési módok fő eszközei a városdiplomácia, az ifjúság mobilizálása és az infokommunikációs technológia alkalmazása a társadalmi és kulturális szakadékok áthidalására. A glokalizáció kiáltványa azonban nyitva hagyja például a városi identitás valódi meglétének és az infokommunikációs eszközök tényleges társadalmi elérhetőségének a kérdését, és kétségeket hagy az olvasóban azt illetően is, hogy a kulturális különbségek mennyire befolyásolhatják az egységes „receptnek” szánt cselekvési terv sikerét vagy sikertelenségét.
Title: A critical reading of The Glocalization Manifesto
Abstract: „The Glocalization Manifesto" is, in essence, a political pamphlet, aiming at the promotion of the objectives and activities of „The Glocal Forum", which was founded in 2001. The Forum is trying to establish a new balance of power in the world by delegating decision-making to local communities to be empowered by the financial support and infrastructural facilities provided by supranational organizations. In this process of „glocalization ", they are primarily counting on young city dwellers. In the late stage of capitalism, people's identities are determined Iry local communities and culture. The main tools to achieve bridging cultural and social gaps are municipal diplomacy, mobilization of young people, and info-communications technology. The Glocalization Manifesto, however, does not deal in depth with the real problems of locally defined identities and the actual availability of ICT. Moreover, it leaves doubts in the reader regarding how existing cultural differences might influence the success of an activist program that is intended to be generally applicable.