| ID |
582
|
| Authors |
CSABA Ders
|
| Title |
Úton egy posztmodern, magyar tervezési paradigma felé, avagy társadalmi átalakulás a tervezői narratívában
|
| Title (translation) |
On the way to a post-modern Hungarian paradigm of architectural design, or social transition in the designers' narrative
|
| Subtitle |
Utóirat egy manifesztumhoz
|
| Subtitle (translation) |
(Post-script to a manifesto)
|
| Keywords |
tervezéselmélet, közpolitika, magyar posztmodern, építészet, tervezés kultúra, átalakulás, tanulási folyamat
|
| Keywords (translation) |
planning theory, planning policy, Hungarian postmodern, architecture, planning culture, transition, learning process
|
| Issue |
2009/1
|
| DOI |
https://doi.org/10.22503/inftars.IX.2009.1.8
|
| Abstract |
A rendszerváltáskor elindult politikai decentralizáció, az információs technológiák fejlődése és az ezeknek köszönhető strukturális átalakulási folyamatok, a hazai tervezési kultúra közegét alapjaiban rajzolták át. Az így kialakult disszonancia a tervezés közege és módszertana között jól megfigyelhető válságot eredményezett a hazai tervezés gyakorlatában. A szerző a tervezés diszfunkcionális működésének jelenséghalmazát a tervezés fogalmának a hibás értelmezésében diagnosztizálja. A posztmodern tervezési paradigmák közül választva bizonyítja ennek a fogalomnak az érzékenységét a tervezési kultúra változásaira és javasolja egy új társadalmi konszenzus létrehozását a tervezés fogalmáról és rendszeréről. A változás jellege alapján ezt a konszenzusépítést egy tanulási folyamatban azonosítja.
|
| Abstract (translation) |
The political decentralization process that started in 1989 and the proliferation of information technologies are among the key factors that have dramatically changed the medium of Hungarian planning culture. This process led to a dissonance between the agent and the methodology of planning, which resulted in an easily recognizable set of symptoms. The author identifies the core dilemma behind this dysfunctional behaviour as a misinterpretation of the notion of planning. Through a comparison of modernist and post-modern planning approaches, he proves the sensitivity of this concept to any changes within the planning environment. A viable solution, he suggests, is an interactive learning process leading to a new consensus on the content and the framework of planning within our society.
|
| Language |
Hungarian
|
| Pages |
74-80
|
| Column |
Dokumentum
|