| ID |
359
|
| Authors |
Z. KARVALICS László
|
| Title |
„A nagy természetnek remek kis ékszere”.
|
| Title (translation) |
A tiny jewel of Nature”.
|
| Subtitle |
Víz és vízpart a tudás-alapú városfejlesztésben
|
| Subtitle (translation) |
Water and waterfront in knowledge-based urban development
|
| Keywords |
ipari korszak, információs társadalom, víz- és ivóvíz-infrasturktúra szempontjaira érzékeny városfejlesztés, városi vízpart-revitalizáció, víz-központú fejlesztési stratégiák, magyar települések
|
| Keywords (translation) |
industrial era, information society, water-sensitive urban development, urban waterfront revitalization, water-based development strategies, Hungarian settlements
|
| Issue |
2016/2
|
| DOI |
https://doi.org/10.22503/inftars.XVI.2016.2.3
|
| Abstract |
Az ipari korszak szétzúzta az ember és vizes környezete közti szerves kapcsolatot, miközben elképesztő vízmérnöki teljesítménnyel a tavakat, a folyókat, öblöket és kisebb vízfolyásokat az épített világ részévé tette. Az információs társadalomban különleges lehetőségek nyíltak meg, hogy ennek a régvolt egységnek minél több eleme újraéleszthető, újra-felfedezhető és újraalkotható legyen, a vízhez kapcsolódó fejlesztéseket a stratégiai tervezés középpontjába emelve. A tanulmány amellett érvel, hogy a technológiai szempontokon túlmutató komplex irányzatok (a víz- és ivóvíz-infrastruktúra szempontjaira érzékeny városfejlesztésen és a rekreációs és turisztikai célú vízpart-revitalizáción túllépve eljött az ideje az átfogó, a belvárosi miliő-designnal összefonódó víz-központú fejlesztési stratégiáknak. Külföldi legjobb gyakorlatok (Valencia, Kokkedal, Aarhus és mások) mellett a tanulmány magyar települések lehetőségeit is vizsgálja, elsősorban Szeged és Pápateszér példáján, de legfőképp folyamatosan Zalaegerszeget használva példaként, amelynek 1941-ben készült vízközpontú stratégiáját is kiemeli a feledés homályából.
|
| Abstract (translation) |
The industrial era destroyed the organic connection between man and water, while at the same time mankind has been extremely successful in water engineering, in making lakes and rivers smaller, and in transforming creeks and streams into part of the built environment. The Information Society provides extraordinary opportunities to revive, re-discover and re-design a lot from that unity of so long, placing the water-related development issues at the epicentre of strategic planning. The paper argues that after the paradigms of Water-sensitive urban development (WSUD), Urban Waterfront Revitalization (UWR), Water-based Tourism and Leisure (WBTL) and Water-based Recreation (WBR) it is time to construct Water-based Development Strategies (WBDS) in tandem with clear milieu-design. After examining international best practices (Valencia, Kokkedal, Aarhus and others), the author outlines the competitive development opportunities of some Hungarian settlements, primarily Szeged and Pápateszér, and chiefly Zalaegerszeg, rummaging out and rehashing its premature water-based development strategy from 1941.
|
| Language |
Hungarian
|
| Pages |
44-60
|
| Column |
Tanulmányok
|