| ID |
103
|
| Authors |
KLEINHEINCZ Gábor
|
| Title |
Mit szolgál az e-kormányzás jelenlegi gyakorlata?
|
| Title (translation) |
What purpose do current practices of e-governance serve?
|
| Subtitle |
(Technológiára orientált magyar gyakorlat)
|
| Subtitle (translation) |
(Technology-oriented Hungarian practice)
|
| Keywords |
|
| Keywords (translation) |
|
| Issue |
2004/2
|
| DOI |
https://doi.org/10.22503/inftars.IV.2004.2.2
|
| Abstract |
Ebben a tanulmányban a szerző azt a megdöbbentő tényt elemzi, hogy sem az e-kormányzati stratégiákban rögzített, sem a szolgáltatások gyakorlatában tapasztalható fejlesztési irányok nem tükrözik a tényleges társadalmi igényeket. Ma ugyanis nincsenek olyan objektív felmérések, amelyek a közszolgáltatásokkal kapcsolatban megnyilvánuló társadalmi igények feltárására szolgálnának. A vélt igények jobb esetben szakértők szubjektív véleményét fejezik ki, s így az e-kormányzati szolgáltatások gyakorlatát többnyire a rendelkezésre álló technológia határozza meg, miközben az állam-, jog- és társadalomtudományok több évszázados eredményei feledésbe merülni látszanak. Az e-kormányzat fejlesztésének jelenlegi célrendszerei csupán a valós társadalmi igényeket figyelmen kívül hagyó, jó szándékú improvizációnak tekinthetők. Szerencsés esetben az improvizáció eredményeként létrejövő e-kormányzati rendszert használatba veszi a társadalom. A tanulmány második részében a szerző rövid áttekintést ad a magyar közigazgatás információs és kommunikációs alapjainak az utóbbi 35 évben történt fejlődéséről, s néhány jelentős példán keresztül bemutatja a magyar közigazgatás „e-kormányzatinak” tekinthető rendszereit.
|
| Abstract (translation) |
In this study the author analyses the surprising fact that neither the strategies nor the practice of e-government correspond to the real needs of society. There are no objective surveys that would demonstrate the societal needs for public services to be offered. The assumed needs express the subjective opinions of specialists. E-government services are chiefly determined by the available technology, while relevant results of legal and social sciences, centuries old, seem to be forgotten. The current goals of e-governance development can only be regarded as good-intentioned improvisations that ignore realities. We can count ourselves fortunate if the emerging e-services will be used. In the second part of the paper the author gives a brief survey of the progress made in using ICT in public administration during the past 35 years. Through a few significant examples he demonstrates the Hungarian experience that can be regarded as e-governance initiatives.
|
| Language |
Hungarian
|
| Pages |
24-33
|
| Column |
Kaleidoszkóp
|