Boldog születésnapot, Információs Társadalom!
Megjelent az Információs Társadalom születésnapját ünneplő jubileumi szám (2021/1).
Az Információs Társadalom első lapszáma, a 2001/1 éppen 20 évvel ezelőtt jelent meg. Beköszönő szövege számtalan érvet sorakoztat fel a téma egyre égetőbb jelentősége mellett, amely egy saját, magyar nyelvű, társadalomtudományi folyóirat elindítása után kiáltott. Most, két évtizeddel később már nincs szükség a legitimációra: az információs ökoszisztéma és a társadalom kettős spiráljának minden egyes újabb csavarodását a saját bőrünkön érezzük. A két fonál közötti kauzalitás iránya örök vita tárgya, ám a változás ténye aligha.
A folyóirat sikere ebben a változó közegben magáért beszél. A 20 éven át évi négy számmal történő folyamatos megjelenés önmagában is nagy szó: a folyóirat ismertsége és elismertsége, amely többek között a Scopus- és a Web of Science Social Sciences Expanded indexekben elfoglalt pozícióiban is tükröződik, az eddigi szerkesztők és főszerkesztők áldozatos munkáját dicséri. A folyóirat mindezt úgy érte el, hogy 19 és fél évig csak magyarul publikált: márpedig a hálózat-gazdaságtan alapjait ismerve bárki levezetheti, hogy mit jelent ez az angol vagy egyéb világnyelven megjelenő periodikákkal összevetve, ha a hivatkozásszámokban, a tudománymetria alapegységében versengünk. Az új kiadási rend – amelyben a páratlan számok magyarok, a párosak angol nyelvűek – ezért is nagy változás, amelynek számos előnyét élvezzük. Örömmel jelentjük továbbá, hogy az elmúlt 20 évben kiadott minden tanulmány, műhelycikk és minden egyéb, saját címmel ellátott tétel – közel 700 darab – DOI-azonosítót kapott, és kereshető a weblapunkon: https://inftars.infonia.hu/search.
A folyóiratunk 20-ik születésnapjára készített cikkükben Katona Eszter, Knap Árpád, Máté Fanni és Csótó Mihály Az Információs Társadalomban megjelenő tanulmányok topikelemzése c. tanulmányukban folyóiratunk publikációit és szerzői hálózatát elemzik. A tanulmány szerzői azt vizsgálják, hogy az Információs Társadalom milyen témákat emelt be az „information society studies” hazai diskurzusába az elmúlt 15 évben. Az elemzés során 10 topikot, vagyis látens témát különítenek el, például a hálózatok/rendszerek, az oktatás, az adatvédelem és az internet és közösségek területét azonosítva a Látens Dirichlet Allokáció (LDA) eljárás segítségével. A tartalmi elemzés mellett a cikk betekintést nyújt a folyóiratba publikálók társ-szerzőségi hálózatába, valamint a szerzők és az egyes topikok kapcsolatába is. A társszerzőség szerinti hálózatban három, viszonylag sok szerzőt tartalmazó algráf azonosítható, de a hálózat alapját jellemzően diádok, triádok és négyes csoportok alkotják. A szerzők cikkeinek topikhovatartozása azt mutatja, hogy a sokat publikáló szerzők cikkei jellemzően 3-4 topikba kerülnek.
Mindez leírva is roppant izgalmas, azonban a szerzők navigálható vizualizációt is készítettek.
Szerzőségi hálózat
az alábbi ábra az Információs Társadalom folyóirat elmúlt 15 évének szerzői kapcsolatait mutatja. A gráf a 2005 és 2020 között, társszerzőségben született cikkek hálózata.
(Készítette: Katona Eszter, Knap Árpád, Máté Fanni).
https://inftars.infonia.hu/inftars20_viz/coauthorship_network/
Húrdiagram (szűrt)
Az Információs Társadalom szerzőire jellemző topikok húrdiagramon ábrázolva. Azon 91 szerzőre szíkítve, akik kettő, vagy annál több cikket jelentettek meg a folyóiratban.
(Készítette: Katona Eszter, Knap Árpád, Máté Fanni)
https://inftars.infonia.hu/inftars20_viz/topic_chord_filtered/
Húrdiagram (teljes)
Az Információs Társadalom szerzőire jellemző topikok húrdiagramon ábrázolva (minden szerzőre).
(Készítette: Katona Eszter, Knap Árpád, Máté Fanni)
https://inftars.infonia.hu/inftars20_viz/topic_chord_full/
Az ábrákat és a készítés folyamatát bemutató cikk
Máté Fanni, Katona Eszter, Knap Árpád, Csótó Mihály.
„Az Információs Társadalomban megjelenő tanulmányok topikelemzése”. Információs Társadalom XXI, 1. szám (2021): 10–47.
https://doi.org/10.22503/inftars.XXI.2021.1.1
Z. Karvalics László, a lap egykori alapító-főszerkesztője a D’Artagnan még kitart. Az információs társadalomról, húsz év után című írásában hiánypótló, történeti szintézist kínál az olvasónak a téma elmúlt húsz évéről. Úgy véli, hogy azokra az alapkérdésekre, amelyeket egykor az információs társadalom elméleti irodalma tett fel, ma a társadalmi makroevolúcióval és a civilizációs kihívásokkal foglalkozó elemzések válaszolnak. A jövőt fürkészve pedig nem a posztinformációs társadalom körvonalainak keresése zajlik, hanem a posztbürokratikus kontrollstruktúra lehetségességéé. Az információ- és tudásgazdaság mellé felzárkózik a humángazdaság, az információtechnológia és a humán technológia, az új kulcsszavak pedig a digitális transzformáció köré rendeződnek, élükön a mesterséges intelligenciával és az adatkultúrával. A japán Society 5.0 koncepciót, amely a technológiai apparátust eszköznek tekinti ahhoz, hogy elvezessen egy haladottabb, humánusabb, emberléptékűbb társadalmi állapot megteremtéséhez, a pragmatista Ipar 4.0.-ával veti össze. Befejezésül az információs társadalom elméletének közelmúltban elhunyt három testőrére (Tadao Umesao, Daniel Bell és Alvin Toffler) emlékezve gondolataik érvényességét és tartósságát fürkészi, hogy befejezésként Andrew Targowski egyre terebélyesebb életművére hívja fel a figyelmet.
Az Információs Társadalom első 20 évére visszatekintő blokk utolsó, Bokor Tamás által írt cikke Individuumok és álindividuumok az interneten címmel aktuálisabb, mint valaha. A cikk megvizsgálja a virtuális és reális világ határán mozgó individuumok viszonyainak elmúlt húszévnyi változását a digitális hálózati média fejlődésének tükrében. Bár kezdetben úgy tűnt, hogy a mobil információs társadalom technológiái a modernségben nem hoztak sok változást az individualitás kifejeződése szempontjából, az elmúlt húsz év árnyalta a képet. A virtualitás és realitás határán egyensúlyozó individuum már nem két világ polgára, hanem egyé, amely magába foglalja a konvergáló virtualitást és realitást. A tér- és időkereteket már nem uralják a „digitális nomádok”: a virtualitás és a realitás korábban szétválasztható színterei egyetlen világgá állnak össze. A digitális hálózati média humán ágensei mellett a hálózat technológiai gépi ágensei mindinkább egyenrangú partnerekké válnak. A digitális nomád metaforája ezért sem állja már meg a helyét: aki korábban egyedül vándorolt a feltáratlan, kiaknázatlan területeken, most számtalan társsal együtt – úgy más individuumokkal, mint gépi ágensekkel – halad, és „nomádsága”, szabadsága már csak látszólagos. A gépi ágensek sokasodása miatt ember és gép szimbiózisa a jövőben fokozódni látszik, új megbékélés igényét támasztva emberi és gépi ágensek között.