![[pdf]](https://inftars.infonia.hu/img/pdf.png)
DOI: https://doi.org/10.22503/inftars.VII.2007.3.7
Language: hu
Title: Az Európai Unió e-Inclusion programja és a magyarországi helyzet
Subtitle: A VII: Szociális informatikai Műhelykonferencián elhangzott előadás. Budapest, 2007. május 9.
Abstract: A VII. Szociális Informatikai Műhelykonferencián 2007. májusában elhangzott előadás az Európai Unió szociális informatikai politikáját és annak 2007-ig elért eredményeit értékeli. Az eInclusion politika ambiciózus céljait a 2006. évi rigai miniszteri csúcstalálkozó fogalmazta meg. E célok megvalósítása elsősorban az úgynevezett "nyílt koordinációs módszer" segítségével történik, a folyamat monitorozása azonban mind az EU szintjén, mind Magyarországon nehézségekbe ütközik. Hiányoznak az egységes indikátorok és összehasonlítható statisztikai adatok, melyek segítségével a döntéshozók és az érintett érdekcsoportok az Unió minden tagországa és valamennyi leszakadással fenyegetett társadalmi csoportja pontosabban fogalmazhatná meg céljait, és nyomon követhetné azok teljesülését. A tanulmány magyarországi adatokkal illusztrálja, hogy mely területeken ismert összehasonlítható módon az ország "eInclusion-érettsége", továbbá rámutat azokra a területekre, ahol nem áll rendelkezésre ilyen információ.
Keywords: szociális informatika, társadalmi befogadás, indikátorok, társadalmi kirekesztés, informatikai akadálymentesítés, Európai Unió
Title: The e-Indusion program of the European Union and the state of affairs in Hungary
Abstract: This paper evaluates the accomplishments of the eInclusion policy of the European Union in 2007. In this field ambitious aims were defined by the Riga Ministerial Summit of 2006. The policy is implemented by the EU applying the so-called "open method of co-ordination". However, monitoring of the process faces difficulties on supra-national and national level as well. There is a lack of uniform indicators and comparable statistical data that would enable policy makers and stakeholders to formulate specific aims and monitor the attainment of them in all member-states, for all social groups threatened by social exclusion. In the case of Hungary, the author illustrates with statistical data the domains in which the "elnclusion readiness" of the country can be evaluated in quantifiable terms, and identifies those domains where no such comparable information exists.
Keywords: social informatics, social inclusion and exclusion, indicators, obstruction-free information environment, European Union