Teljes cikk: [pdf] DOI: https://doi.org/10.22503/inftars.IX.2009.3.3 Nyelv: hu Szerző(k):  Z. Karvalics László
Cím: A fehérgalléros forradalom krónikája Alcím: Jean Gottmann, az információs társadalom elméletének elfeledett úttörője Absztrakt: A tanulmány Jean Gottmann francia geográfus 1961-ben megjelent Megalopolis című munkáját az információs társadalom első leírásaként mutatja be, illetve igyekszik „újrafelfedezni”. A könyv sokdimenziós képet és árnyalt elemzést ad az információs társadalom születéséről, „fehérgalléros forradalomnak” nevezve azt. Gottmann tudatosan és következetesen alakított ki absztrakt modellt és reflektív álláspontot az általa bemutatott konkrét átalakulási folyamatokra vonatkozóan, azokat társadalomtörténeti szakaszhatárként fogta fel, horderejüket az ipari forradaloméhoz hasonlítva. Nemcsak a termelés, a foglalkoztatás, a fogyasztás vagy a nyersanyaghasználat kategóriáiban ragadta meg a váltást, hanem az információs javak előállítása, elsajátítása, áramlása és cseréje oldaláról is, kitekintve az oktatás és a kutatás-fejlesztés kérdéseire is. Az értelmezéshez eredeti, nagy magyarázó erejű fogalmi hálót (már-már teljes modellt) alakított ki, amelyben a koncentráció, a sűrűség és az áramlások kaptak kiemelt helyet, és ezeknek a fogalmaknak a segítségével számos részjelenséget volt képes egységes rendszerben tárgyalni.

Cím: A chronicle of the white-collar revolution Alcím: Jean Gottman, a forgotten pioneer of the theory of the information society Absztrakt: This paper intends to re-discover and introduce the French geographer Jean Gottmann’s Megalopolis (1961) as the first description of the information society. In his book, Gottmann presents a multi-dimensional picture and a sophisticated analysis of the emergence of the information society, calling it a „white-collar revolution”. He has consciously developed a consistent abstract model regarding the transition processes taking place in the highly urbanized area called Megalopolis, conceived as a new divide in social historiography, with implications comparable to those of the industrial revolution. The shift to the new era is captured not only using the categories of production, employment, utilization of raw materials, and consumption, but also in terms of the indices of the creation, acquisition, distribution, and exchange of informational goods. Gottmann offers an overview of relevant issues of education and R&D activities. For a concise interpretation of the new paradigm, he expounds a conceptual framework of great explaining power, relying on the ideas of concentration, density, and flows, with the help of which he is able to tackle a multitude of interrelated phenomena in an orbicular system.
A folyóirat kiadását a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara támogatja.